Köhögött a sárkány fulldokolva, sokat,
búsan csattogtak a szájában a fogak,
kérdezte az anyja, talán nátha, fiam,
amitől a tüdőd, ilyen nagyon kivan?
a sárkány csak liheg, prüszköl, taknyol, krákog,
mi lehet-e szörnyű, állapotra már ok,
talán bizony meghűlt a tűz a gyomrodban,
szólalj már meg végre, a hangod mond hol van?
gyíkot nyeltél gyerek,nyögd ki, nagyon kérlek,
torkon ragad félek ez a csúnya étek,
a kis sárkány ekkor a gyomrára bököd,
s mivel anyja tudja, hogy fia nem lökött,
megvilágosodik, mitől bőg a gyermek,
gondolatot máris követik a tettek,
egy pillanat és hopp, repül, újra szabad,
az uzsonna lovag, ki cigányútra szaladt.